Fogászati implantátum - Mi is ez és miért jó nekem?

Fogászati implantátum - Mi is ez és miért jó nekem?

A fogbeültetések napjaink egyik legizgalmasabb beavatkozásai közé tartoznak. Nagyon sok misztikum övezi a módszert, egy kicsit szeretném eloszlatni az ezzel kapcsolatos „ködöt”.

Mi az a fogászati implantátum?

Nagyon leegyszerűsítve, az általunk használt eszközök kis csavarok, melyeknek van egy külső és egy belső csavarmenete.

A külső menettel rögzül a csontba, a belső menetbe pedig számos különböző dolgot – ezeket mi felépítményeknek nevezzük – lehet betekerni.

Miből van az implantátum?

Mi a titán-ötvözetekből készült műgyökerekkel dolgozunk.

Léteznek még a piacon cirkónium-implantátumok is, de mi ezekkel nem dolgozunk.

Az anyagtani összetétel gyártmányonként változik, de mindre igaz, hogy nem okoznak allergiát a testben (mint ahogy a csípőprotézis sem), és a felületkezelésüknek köszönhetően csontképződést serkentenek maguk körül.

Miért mások az árak?

Mint ahogy az autók között is találunk egyszerűbbet és full-extrásat, úgy az implantátumok is különböző minőségi osztályokba sorolhatók.

A finomabb összetételű, jobb tulajdonságokkal rendelkező implantátumok (amelyek gyártói ráadásul komolyabb múltal és kutatási bázissal bírnak) természetesen többe is kerülnek.

Pont úgy, mint a különböző járművek, amik elvisznek minket egyik városból a másikba, de más élményt biztosítanak az utazáshoz (letekert ablak vagy légkondi, parkolássegítő rendszerek vagy „Szállj már ki drágám, hogy van-e elég hely még?!”), úgy a drágább és olcsóbb implantátumok között is vannak eltérések, de természetesen a rágóképességet mind helyreállítja.

Nekem melyik lesz a jó?

Ez egy olyan kérdés, amiben kénytelenek leszünk a szakemberekre támaszkodni.

Különböző csavarok és felépítmények használhatók az eltérő hiányok pótlására.

Az internet nagyon sok információval szolgál, de alapvetően szükséges minden esetben egy konzultáció, ahol az orvos felvázolja a lehetséges megoldásokat, kezelési tervet készít.

Én azt szoktam javasolni, hogy amennyiben bizonytalanok vagyunk, akkor kérjünk több helyről is véleményt.

A több alternatíva közül aztán a pénztárcánknak és a szimpátiának megfelelően választhatunk rendszert és orvost is.

Ki kaphat implantátumot?

Szinte mindenki.

Vannak azért kitételek, például gyermekeknek nem lehet beültetést végezni, hisz ők még növekedésben vannak.

Léteznek emellett olyan betegségek, állapotok, melyek mellett nem, vagy csak kellő körültekintés mellett lehet alkalmazni a módszert.

Nagyon rossz szájhigiéne, erős dohányzás, kezeletlen cukorbetegség, nagy fokú csontritkulás kétségessé teszi a beavatkozás hosszú távú sikerét.

Természetesen nem a várandósság a legjobb időpont a projectre.

Az idős kor nem kizáró tényező, sőt nagyon sok teljesen fogatlan páciens életminőségének javítására ez az egyetlen igazán járható út.

Még véralvadásgátlót használók is alkalmasak az implantációs pótlások viselésére, nekik természetesen a belgyógyászukkal együttműködve, előkészítést követően lehet behelyezni az implantátumokat.

Bizonyos betegségek, gyógyszerek nem teszi lehetővé implantátumok beültetését és kihordását, ezekben az esetekben hagyományos fogpótlási lehetőségeket fog az orvos ajánlani.

Mi kell az implantáláshoz?

Természetesen hiányzó fog.

Sajnos viszonylag ritkán fordul elő egy fog hiánya úgy, hogy ne lenne még egyéb kezelésre szükség a szájüregben.

Az első találkozó alkalmával egy panoráma röntgen készül, ezen a felvételen látszik minden fog, az arcüreg, állcsontok. A felvétel alapján már lehet egy viszonylag pontos tervezést végezni.

A beavatkozás előtt vannak „apróbb” tennivalók.

Az első a professzionális fogtisztítás, melyet dentálhigiénikus kolléga végez (neki ez a szakterülete), és kiegészül szájhigiénés tanácsadással is.

A hosszútávon működő implantációs pótlás egyik legfontosabb feltétele a jó szájhigiéne fenntartása.

Ha nem megy a takarítás, akkor sajnos csodára sem szabad várni, a kertben a gyom is elnyomja a palántákat.

Javasolt a beültetés előtt minden húzásra váró fog eltávolítása, még akkor is, ha oda nem tervezünk mást, mert a rossz fogak olyan környezetet tartanak fenn a szájüregben, amik megbetegíthetik az implantátumok környezetét is.

Ugyanez igaz a tömésre, gyökérkezelésre váró fogakra is, első lépésben legalább az érintett terület szomszédságában fellelhető beteg fogakat el kell látni (a többit szépen lépésenként, amíg „csontosodunk”, bár én személy szerint szeretem, ha már teljes rend fogad).

A tervezés pontosítása érdekében a doktor CBCT felvételt is fog kérni.

Ez egy speciális CT (nem kell hozzá befeküdni egy csőbe), az erre szakosodott laborokban ezt fél óra leforgása alatt elkészítik, és a páciensnek adják.

Az implantológus ennek segítségével három dimenzióban meg tudja vizsgálni az ellátandó területet.

„Lehet, hogy ez buta kérdés lesz…”

Nem csak a beültetéssel kapcsolatban, hanem minden egyéb orvosi beavatkozással kapcsolatosan azt gondolom, hogy buta kérdés nem létezik, csak olyan, amit nem merünk megkérdezni.

Nagyon fontos, hogy bármilyen, az egészségünket, megjelenésünket véglegesen befolyásoló kérdésben tisztán lásson az érintett, ezért mindenre rá kell kérdezni!

Akkor az ominózus kérdések…

„Azt hallottam, hogy vannak, akiknek nem fogadja be a szervezete az implamtátumokat, és kilökődnek.”

Ha elvész egy implantátum annak általában helyi okai vannak, nem a test nem fogadja be azt.

Korábban már írtam, az egyik ok a tisztítás hiányosságai.

Eleve sokan nagyfokú szuvasodás vagy komoly fogágybetegség miatt vesztik el a fogaikat.

Viszonylag ritkább, hogy baleset vagy csírahiány miatt ültetünk be.

Ha a fogvesztés kiváltó okai nem lesznek megszüntetve, akkor az implantátum is áldozattá válik, főleg hogy a csavarok körül a gyógyulás sokkal kevésbé tud végbemenni.

A beültetett anyagnak nincs saját vérellátása (a fog maga egy komplex szerv, saját ér-ideg hálózattal, szalagokkal rögzülve a környezetébe, mely komoly regenerációs képességet jelent, ez a műgyökérnek nincs).

Másik ok, hogy gyulladt területen történt a beavatkozás, vagy olyan trauma éri a befogadó területet, amely miatt a gyógyulás nem, vagy csak részben történik meg.

A dohányzás önmagában is nagyon komoly rizikót hordoz szövődmények tekintetében.

A cigarettafüstben található anyagok rontják a vérkeringést, lassítják a gyógyulási folyamatokat, a kóros elváltozások előfordulását viszont növelik.

Azt szoktam mondani, hogy az implantálás elég nagy beruházás ahhoz, hogy letegyük a cigit, az így felszabaduló anyagiakat pedig be lehet fogatni a minél jobb lehetőségek eléréséhez.

Természetesen látunk olyan dohányosokat, akik a rossz szokás mellett is példás szájhigiénét tudnak fenntartani és nincs semmi gondjuk, de nem ez az általános.

Rosszul megtervezett vagy kialakított pótlás, illetve rosszul felmért kiindulási állapotból adódó műtéttechnikai hibák is okozhatnak problémákat.

Adódhatnak olyan később kialakuló kórképek, amelyek komoly szájüreget is érintő elváltozásokat hozhatnak magukkal (sajnos ilyenkor az implantátum elvesztése lehet, hogy csak a legkisebb rossz, ami történik), és még a legkomolyabb erőfeszítések mellett is sikertelenség lesz a végeredmény.

A kulcs, hogy ha bármi olyat észlel, ami „nem normális”, azonnal jelentkezzen kontrollra!

„Miért kell kettő (három) implantátum? Miért nem kötjük hozzá a saját meglévő fogakhoz az újat?”

Hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vegyes elhorgonyzások (implantátum és saját fog tartja a pótlást) több szövődménnyel járnak.

Ennek biomechanikai okai vannak.

Nem kell nagyon jártasnak lenni műszaki dolgokban ahhoz, hogy lássuk, hogy ha egy mereven, csontosan rögzülő valamit összekötünk egy rugalmasan, szalagokkal kapcsolódó másik objektummal, az nem túl jó ötlet.

Ezért törekszünk arra, hogy implantátum csak implantátummal, fog pedig csak foggal alkosson egy fogpótlástani egységet.

Ami saját és jó, azt természetesen meghagyjuk, de külön kezeljük a beültetésektől.

„Milyen garancia van az implantálásra?”

Természetesen van garancia, de ehhez a „befogadó oldalnak” is együtt kell működnie.

Az előírt időpontokban meg kell jelenni „időszakos szervízekre”, csak hogy az autóknál maradjunk, a teljeskörű garancia csak a szakszervízek betartásával és rendeltetésszerű használat mellett létezik.

Az implantátum örökre szól?”

Sajnos, a saját fogak sem szólnak örökre, így ez sem garantálható.

Az elkészült fogpótlások (felépítmények) cseréje időről időre szükséges, úgy mint a saját fogakra készült hidaké is.

Amennyiben „jó gazdáról” van szó, akkor is 10-15 évente „nagygenerállal” számolni kell, a használatból adódó anyagfáradások, esztétikumcsökkenés miatt.

„Nagyon fájdalmas a beültetés?”

Egy átlagosnak nevezhető implantálás kisebb terheléssel jár, mint a foghúzás.

A cél, hogy minél kisebb terhelés érje a befogadó szöveteket, így lesz gyors a gyógyulás.

Ez egy rendelői körülmények között, helyi érzéstelenítésben végzett kezelés, menet közben legfeljebb a nyaka fájdulhat meg, ha nem jelzi, hogy rosszul áll a fejtámasz.

Gyakorlott kezekben, megfelelő tervezés mellett nem vesz több időt igénybe, mint egy sok gyökércsatornás fog gyökérkezelése (sőt…).

Távozás előtt a doktor gyógyszerekkel látja el, elmondja a betartandó szabályokat (és nyomtatott formában is odaadja azt, mivel a fogászati rendelő légköre a memóriára elég negatív hatással van).

„Kell varrni is?”

Igen.

Még a sablonokkal végzett implantálás esetén is általában lebenyt készítünk, így szemmel is ellenőrizhető, hogy hova kerül az implantátum.

Ezt a sebet természetesen zárjuk is.

A varratokat 7-10 nap után el lehet távolítani.

Ha nincs elég csont…

Nagyon rég hiányzó fog helyén, vagy egy „izmosabb” foghúzás után a visszamaradó csont nem mindig alkalmas arra, hogy önmagában kellő helyet biztosítson a csavarnak.

Manapság már nagyon jó lehetőségek vannak a csontpótlásra, ennek segítségével a megfelelő szakember kezei alatt ugyan olyan jó eredményeket lehet elérni, mint jó csontadottságok mellett.

Ez sajnos nagyobb anyagi ráfordítást és hosszabb gyógyulási időt fog jelenteni.

Amíg újra kinő a fog…

Manapság már viszonylag kis ráfordítással jó minőségű és esztétikus ideiglenes pótlásokat tudunk készíteni.

Nagyon divatos az azonnali terhelés, de én úgy gondolom, hogy a hosszú távú jó eredményekhez érdemes várni.

Amikor eltörjük a lábunkat, akkor is először fekvő, majd járó gipszet kapunk, aztán még lehet, hogy sok hétig fizikoterápiára is járunk, hogy újra a régiek legyünk!

Természetesen a fogakkal sem szabad erőszakot tenni!

Ideiglenes pótlások lehetnek kivehető vagy rögzített fogművek.

Ezeket bizonyos esetekben akár már a foghúzás előtt is el lehet készíteni, így a fog nélkül töltendő idő rövidíthető.

Ezek nem mindig olyan szépek, mint egy végleges megoldás, de minden esetben úgy kell kialakítani őket, hogy a hosszú távú céljainkra ne gyakoroljanak negatív hatást.

Mikor is nő ki újra a fog?

Az anatómia viszonyok miatt a felső fogíven átlagosan 6 hónap, az alsó állcsonton 3 hónap a csontosodás ideje.

Mielőtt a doktor „kinöveszti” a fogat, azaz feltárja az íny alatt gyógyuló csavart, mindig készül kontroll rtg.

Ha minden rendben működik, 2-3 héttel az implantátum felkeresése után már használatba vehető az új fog.

Hogy készül a pótlás?

Rögzített hidak esetén speciális átvivő elemek segítségével lenyomat készül, ez alapján a fogtechnikus elkészíti először a híd vázát (ehhez a felépítményeket becsiszolja, megmintázza vagy kifrézeli a híd testét), ezt az orvos lepróbálja, visszaküldi a technikára, ahol a leplezést is elkészítik.

Ez egy időigényes, nagy pontosságot igénylő folyamat, viszonylag gyakori látogatásokkal a rendelőben.

A végeredményt a fogorvos úgy rögzíti a szájban, hogy azt otthon nem lehet eltávolítani. Léteznek ragasztott és csavarozott megoldások.

Kivehető pótlások általában teljes fogatlanság esetében készülnek, amikor kevesebb implantátum felhasználásával egy egyébként mozgó, lötyögő kivehető fogsor helyett egy jóval komfortosabb megoldást érünk el.

Ezek elkészítése általában hosszabb időt vesz idénybe, mint a rögzített hidaké, több találkozó szükséges.

Otthon naponta ki kell venni, kézben tisztítani.

A beültetett implantátumok belső csavarmenetébe ekkor olyan felépítmények kerülnek, melyek kapcsolódnak a kivehető részhez, a kimozdulást, süllyedést meggátolják, így sokkal jobb rágófunkciót lehet elérni, mint egy egyszerű, nyálkahártyán támaszkodó fogsornál.

Sajnos, azért ez még nem az az érzés, mint egy teljesen rögzített híd, de később akár „upgrade” végezhető (további implantátumok behelyezésével fejleszthető).

Esztétikailag, amikor komoly lágyrész- és csonthiányok is vannak akár még előnyösebb is lehet, mint egy ragasztott híd.

Anyagiakban is kisebb megterhelést jelent a pénztárcának.

Utánkövetés

Én minden tekintetben a gondozás mellett teszem le a voksomat.

Nem csak implantálás után, hanem egyéb kezelések után is szükségesnek látom az időnkénti találkozást.

Ezek sűrűsége mindig személyre szabott, szerencsés esetben egy kis vállveregetés és dicséret mellett egy panoráma rtg és egy fogtisztítás az egész akció, viszont a rendszeres vizitek lehetővé teszik, hogy bármilyen esetleg felmerülő gond időben kiderüljön, és lehetőség legyen az orvosolására.

Mindenkinek más a fájdalomtűrése, mást talál problémának, nem jó megvárni, hogy szubjektív panaszok alakuljanak ki, ezek sok esetben megelőzhetők.

Gyakran kis beszélgetéssel el lehet komoly szövődményeket kerülni.

A cél, hogy minél tovább megjelenésében, funkciójában ép pótlással élhessen!

Amennyiben további információkra van szüksége, kérem keressen meg személyesen rendelőmben, hogy az Ön esetére koncentrálva válaszolhassak kérdéseire!