A fogpótlásokról – ahogyan azt a fogorvos látja

A fogpótlásokról – ahogyan azt a fogorvos látja

A hiányzó fogak pótlása a fogászat egyik „legzsebbenyúlósabb” területe napjainkban, ami akár egyetlen fog esetében is komoly anyagi megterhelést jelenthet.

De mikor és miért lehet erre szükségünk?

Attól, hogy nem látszik, még hiányzik

Lássuk csak azt az esetet, amikor egy fiatal páciens egyik őrlőfogát ki kellett húzni!

Ez sajnos igen gyakori jelenség, mivel az első őrlőfogak kibújnak még mielőtt a gyermek első metszőfogai kipottyannának, ezzel is figyelmeztetve a szülőket, hogy innentől már komolyra fordult a történet, a mostantól előbújó fogak helyett már nem lesz másik, így nagyon vigyázni kell azok egészségére.

Egy 6 éves még nem tud önállóan jól fogat mosni (sajnos tapasztalatom szerint a 16, 26, 36 éves sem), így szülőként a mi feladatunk, hogy segítsünk neki.

A tizenévesek egy külön történet, még emlékszem, hogy ebben az időszakban az öcsém gyorsabban végzett a fogmosással, mint ahogy én beértem volna a fürdőszobába…

Ha nem érezzük magunkat elég járatosnak, a dentálhigiénikus kollégák nagyon szívesen megtanítanak minket a „tisztítás tudományára”.

Ez az a helyzet, amikor „nem látszik, hogy hiányzik”, „maradt még így is épp elég”.

Miért is gond ez?

Amikor nagyon fiatal életkorban kell eltávolítani egy beteg fogat, némi fogszabályzó segítséggel akár minden egyéb pótlás nélkül is megoldható a probléma.

Idősebb korban azonban már nem biztos, hogy ez elegendő.

Mire a fiatal elvesztette a fogat, előfordul, hogy a család már komoly összegeket költött ifjúsági fogszabályozásra, aminek eredményét a felborult egyensúly gyorsan tönkre is teheti.

Mi történik ilyenkor?

A hiányt határoló fogak elvesztik oldalirányú megtámasztásukat, egymás fele fognak dőlni.

Az ellentétes fogívben a hiánnyal szemközti fog „keresni fogja a párját” (mert párosan szép az élet), emiatt kiemelkedik a fogívből.

A szép szabályos fogív, és a két ív közötti harmonikus érintkezés megszűnik.

Ennek helyreállítása, ha nagyon hosszú időn át így élt a páciens, nem is mindig egyszerű.

Vannak esetek, hogy egy szimpla pótlás már nem is megoldás, hanem esetleg újra előkerül a hosszadalmas és felnőtt korban nem is olcsó fogszabályozás is.

Előfordul, hogy nem is egy, hanem sok fog hiányzik

Drámai megfogalmazással ez már bizonyos mértékű rokkantságot jelent (ezt bizony így tanítják az egyetemen.)

A csökkent rágóképesség az emésztés hatásfokának romlásával jár, hiszen a fogak mind-mind kis rágószervek.

Eltávolításuk egyfajta csonkítás, ami működésbeli eltéréseket vonz magával.

Gyomorpanaszok, majd felszívódási problémák, a diéta beszűkülése (nem tud mindent elrágni, akinek nincs foga, így kerülni fog bizonyos ételeket) következik be.

Lehet, hogy divat a fogyókúra, de nem ez a megfelelő mód rá!

Itt következik a fogpótlás kérdésköre.

A fog hiányának pótlása

Ahogy korábban írtam, különböző életkorokban más-más opciók lehetnek.

A kezelések mindig személyre szabottak, nincs két egyforma eset.

Amennyiben már fiatal felnőtt, felnőtt a páciens, a mielőbbi kezelés az ideális.

Mi történik, ha nincs lehetőség mielőbbi ellátásra?

Azért, hogy ne boruljon fel az egyensúly, szükség van helyfenntartásra.

Speciális eszközökkel (ezek lehetnek egyszerű fogszabályzó készülékek, illetve ideiglenes kivehető vagy rögzített fogpótlások) nem engedjük, hogy elmozduljanak a megmaradt fogak.

Mivel lehet pótolni a hiányt véglegesen?

Egy fog esetében megoldást jelenthet egy implantátum (erről itt olvashat bővebben) vagy egy háromtagú híd.

Híd vagy implantátum?

Ha minden körülmény ideális, a legjobb megoldás ilyenkor az implantálás lehet.

Ez drágább megoldás, mint a hagyományos hídpótlás, de előnye, hogy a szomszédos (esetleg teljes mértékben ép) fogakat nem kell előkészíteni, csiszolni (részletesen erről itt talál információt).

A hagyományos hídpótlásnál a hiányt határoló fogakat elő kell készíteni, ezek lesznek a pillérek.

Ez csiszolást jelent, ami jelentős mennyiségű fogszövet eltávolításával jár.

Erre azért van szükség, mert a készülő pótlás különböző rétegei helyet igényelnek, egy elő nem készített fogra nem lehet hidat építeni (hacsak nem az a cél, hogy nyitott szájjal folytassa életét a páciens).

A lecsiszolt fogakra az előkészítés alkalmával ideiglenes koronák készülnek.

Ezek műanyagból vannak, nem olyan szépek, mint a véglegesek, de lehet velük étkezni, megvédi a „kopasz” felszíneket mechanikus és hőhatásoktól, amíg elkészül a végleges megoldás.

Ez azonnal elkészül, ezzel távozik a rendelőből.

Miből készül a híd?

A nálunk készülő hídpótlások alapvetően két csoportba sorolhatók:

1. Fémkerámia hidak

  • A fogtechnika egy fém vázat mintáz, majd erre a vázra kerül egy több rétegű, a páciens fogainak színével és formájával harmonizáló porcelán leplezés.
  • A fogmű megjelenésében fehér és természetes.
  • Az általunk használt fémváz mindig nikkelmentes, azonban, ha egyéb fémekre is kimutatható allergia ismert, ez nem a megfelelő megoldás.
  • Ekkor lehetőség van a vázat nemesfémből (ami nagyon komoly többletköltséget jelent) vagy cirkóniumból (lásd alább) készíteni.
  • A fogtechnikus által elkészített vázat a szájban ellenőrizzük, majd a porcelán réteg fényre égetése előtt ismét tartunk egy próbát.
  • Ezt nyers próbának nevezzük.
  • Ekkor lehetőség van az egyéni rágópályák ellenőrzésére, a szín és forma korrekciójára.
  • A kész pótlást speciális ragasztócementekkel rögzítjük az előkészített fogakon.

Ezt követően néhány órán át nem lehet rágni, és a fogorvos egy kontrollra vissza fogja rendelni a pácienst.

2. Cirkónium hidak

  • A cirkónium váz egy modern, esztétikusabb megjelenésű megoldás.
  • A váz maga is fehér, egy számítógépes tervezést követően gép faragja ki egy tömbből – ez a CAD/CAM eljárás.
  • Az elkészült vázra szintén porcelán kerül leplezésként.
  • Erre a típusú anyagra nem ismert allergia.
  • Más optikai tulajdonságainak köszönhetően még természetesebb hatás érhető el vele, mint a hagyományos fémkerámiával.
  • A sok pozitívum mellett azonban van hátránya is az anyagnak, jóval merevebb mint egy fémváz, ezért maximum két fog hiányának pótlására tudjuk biztonsággal alkalmazni, hosszabb hidaknál törésveszély áll fenn.

A technológiából adódóan mindenképp vállas előkészítés szükséges (ez gyakran korábbi pótlás vagy a fogak tengelyállása miatt nehezen kivitelezhető úgy, hogy esetleg a fog gyökérkezelése elkerülhető legyen).

Mi az a vállas és tangencionális csiszolás?

Ezek olyan kifejezések, amelyekkel sok helyen találkozhatunk az interneten.

A fogágy (íny) egészsége szempontjából a vállas előkészítés a kívánatos.

Itt az elkészülő fogpótlás széle a foganyagból kialakított vállon ül, nem vágódik be a fogínybe, nem irritálja a környező szöveteket.

A tangencionális csiszolásnál egy egyenes felszín lesz kialakítva, fokozatosan elvékonyodó záródó peremmel, ami becsúszik az íny alá.

Ez esetenként állandó gyulladást idézhet elő, valamint nehezebben ellenőrizhető a pontos záródás.

A záródás pontossága nagyban meghatározza a fogpótlás várható élettartamát, az alatta elhelyezkedő fogak épségét.

Mennyi idő alatt készül el a pótlás?

Foghúzás után a végleges pótlás elkészítésével érdemes várni néhány hetet, mert ebben az időszakban a lágyszövetek és a csont gyógyulása a szövetek zsugorodásával jár.

Senki sem szeretné, hogy a szép új pótlás alatt átjárjon az étel.

Amíg erre várunk, ideiglenes megoldások eszközölhetők.

Amikor megtörténik a lenyomatvétel az előkészített fogakról (és természetesen az ellentétes ívről is) és a fogtechnika elkezdi a munkát, a próbákat is beleszámítva, körülbelül 1 hét alatt készül el az új fog.

Egy híd örökre szól?

Sajnos, a híd sem tart örökké.

Az, hogy milyen hosszú lesz az élettartama a szájban, nagyban függ a pácienstől is.

A pótlás gondozására speciális segédeszközök állnak rendelkezésre, nem elég csak a fogkefe és fogselyem.

A segédeszközök használatát a fogorvos az átadás vagy a kontroll alkalmával megmutatja.

Amennyiben jó gazdája a hídnak, átlagosan 15 év kihordással lehet számolni.

Természetesen vannak olyan dolgok, amit nem szabad velük csinálni (kupakeltávolítás, csonthéjas törés-bár ez a saját fogaknak sem tesz jót), ügyelni kell, hogy kemény dolgok ne csapódjanak neki a porcelánnak (az sajnos lepattanhat, a javítás a szájban elvégezhető, de nem mindig lesz olyan, mint új korában, sem esztétikailag, sem terhelhetőség szempontjából).

Ha valamilyen ismert harapási eltérés vagy kényszermozgás (csikorgatás, mélyharapás) is van, a szakember javasolni fogja kiegészítésként harapásemelő alkalmazását is. (Gyakran nem is lehet garanciát vállalni az elkészült pótlásra, ha ez nem készül el.)

Dióhéjban ennyit lehet elmondani a fogak pótlásának jelentőségéről!

Ha bármilyen kérdése lenne akár még a fogpótlásról, akár bármilyen más fogászati témával kapcsolatban, forduljon hozzám bizalommal!